Pap Gyula (1899-1983) magyar Bauhäusler. Festő, grafikus, formatervező és fotográfus. 1914-17 a Graphischen Lehr- und Versuchsanstalt növendéke bécsben. 1917-18 katona a Doberdónál. 1920-23 a weimári Bauhaus növendéke a fémműhelyben. 1923-25 a magyar délalföldön és délerdélyben dolgozik lithografusként. 1926-33 a berlini Itten Schule festészeti tanára. 1934-1983 Budapesten él, 1947-49 a nagymarosi Nagy Balogh népi kollégium és festőiskola igazgatója, 1949-62 a budapesti Képzőművészeti főiskola tanára. A kiállítás Pap 1924-1932 között készült fotográfiáiből válogat.

Képmelléklet: Pap Gyula: Berlin, c1930

Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

A megnyitóra 2010. augusztus 28-án, szombaton 16:00 órakor kerül sor.

A kiállítást megnyitja: Dr. Korzenszky Richárd OSB perjel és Sára Sándor filmrendező.
Közreműködik: Szabó Csilla hegedűn, Bánó Veronika zongorán

A kiállítás megtekinthető augusztus 24-e és október 31-e között nyitvatartás időben: szeptember 30-ig: 9:00-18:00 óráig, októberben 10:00-17:00-ig.

Megnyitó július 15-én csütörtökön, 19 órakor
A kiállítást Hajtmanszki Zoltán, Balogh Rudolf-díjas fotóművész nyitja meg.

Pénzes Kristóf, ha láthatjuk is képein a klasszikus elődök szellemiségének esztétikai újraértékelődését, mégsem követ senkit. Nem csatlakozik trendekhez, hanem egyenes emberként a saját, mindenre rákérdező, mindenben értelmet kereső személyiségéből hívja elő a képeit. Ez a világlátás talán éppen egészséges mértékben elemelkedett, általános rálátással rendelkezik. Kristófnak gondolkodással átvilágított, életpárti látásmódja van. Néha tréfás, vagy irónikus, néha komolyan megindító, és, ami mindebben nagyon lényeges: mindíg megszólít, és sohasem hagy hidegen. A fenntartható derű és szarkasztikus életigenlés foglalják el a fő helyeket Pénzes Kristóf majdnem szürreális megfigyeléseinek középpontjában, amit laza lendületű szenvedéllyel bont ki az eltalált pillanatok kontrasztos tartalmaiból.

Helyszín: Mai Manó Galéria, Budapest, VI. Nagymező utca 20.

Kurátor: Kincses Károly, fotómuzeológus.

A kiállítást megnyitja: Keserű Katalin, művészettörténész.

A kiállítás megtekinthető 2010. július 9. és augusztus 29. között, minden hétköznap 14.00 és 19.00, hétvégén 11.00 és 19.00 óra között.

Vedres Ági hé, fiúk című fotókiállításának anyagát a 2010-ben, Magyarországon tudatosan, tudattalanul élő, létező, lötyögő, lézengő, komoly, vad vagy szelíd, macsó és feminin, élvhajhász és egyenes utat járó, hétpróbás és anyám-asszony-katonája, izmos és csontropi, tetovált és sima bőrű, hip-hop, rapper és lisztferi, függő és tiszta, csajozós és otthon ülős, könyvmoly és analfabéta, tehetős és lyukas zsebű, kreatív és ötlettelen fiúk töltik be.

Mindegyik szerethető, valamiért, mindegyikükben ott van a lehetőség az életre, azonban mindegyikük változni fog az idő múlásával, és lehet, hogy a gyengéből erős, a szegényből gazdag, a boldogtalanból boldog válik.

Időpont: 2010. Július 14 – Szeptember 04
Helyszín: G13 Galéria, Budapest VII. Király u. 13

RITKÁN LÁTOTT KÉPEK

Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum kincseiből

A Magyar Fotográfiai Múzeum immáron közel húsz éve nyitotta meg kapuit a fotográfia iránt érdeklődők előtt, mely idő alatt gyűjteményét, melynek alapját a Magyar Fotóművészek Szövetségétől kapta ajándékba és hetven ezer alkotást tartalmazott, megtízszerezte.

A raktárakban őrzött képeket azonban a múzeum munkatársai, állandó kiállítási tér hiányában, csak időszakosan tudják a közönség elé tárni, s vannak olyan felvételek, melyeket még soha nem is láthatott a közönség, pedig művészi kvalitásai okán már régen egy kiállítás falán lett volna a helyük.

A Mai Manó Házban megrendezésre kerülő kiállítás azokra a képekre koncentrál, melyeket vagy nagyon ritkán láthatnak a kiállításokra rendszeresen ellátogató nézők, vagy még soha nem is kerültek a falakra.

Kiállításunk azt bizonyítja be, hogy nem csak a világhírű alkotók hagyatékából kerülnek elő olyan alkotások, melyek megérintenek minket, hanem a fotómúzeumban őrzött alkotók legtöbbje készített olyan felvételt, mely méltán számíthat az elismerésünkre.

A kiállítás egyben egy fotótörténeti ívet is bemutat, hiszen a kiállításon szereplő tárgyak közül kronológiai rendben haladva megtalálhatjuk a fényképezés egyik legelső technikai eljárásával készült felvételt is, majd a fekete-fehér fotókon át eljutunk napjaink digitális képkészítési technikájához. Tehát kiállításunk időben felöli azt a több mint 170 évet, amióta a fotográfia szerepet játszik mindennapjainkban, a kiállítás legújabb alkotása szinte „tegnap” készült.

A kiállításon szereplő felvételek mindegyike még nem része vizuális kultúránknak, de pont ez teszi izgalmassá ezen felvételek jövőbeni sorsát, hogy melyek válnak majd – reményeink szerint – ikonikus alkotásokká.

A Mai Manó Ház jóvoltából és vele összefogva a Magyar Fotográfiai Múzeum esélyt ad ezeknek az alkotásoknak, hogy emlékezve rájuk, szívünkbe lopják magukat, és elfoglalhassák méltó helyüket a magyar fotótörténetében.

Néhány név a kiállításra kerülő szerzők közül:

Angelo, Almássy Pál, Ata Kandó, Balogh Rudolf, Balla Demeter, Benkő Imre, Drégely Imre, Fejes László, Hervé Lucien, Haris László, Keleti Éva, Kepes György, Kerekes Gábor, André Kertész, Kinszki Imre, Klösz György, Korniss Péter, Kudász Gábor Arion, Mai Manó, Minyó Szert Károly, Nádas Péter, Pécsi József, Szilágyi Lenke, Tóth György

A kiállítás kurátora: Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója

A kiállítás megtekinthető: 2010. július 2 – szeptember 5. között,

minden hétköznap 14 és 19 óra,

hétvégén 11 és 19 óra között.

Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház

1065 Budapest, Nagymező utca 20.

www.maimano.hu

A kiállítás helyszíne a Rumbach utcai zsinagóga. Otto Wagner 19-20. század fordulójának legjelentősebb osztrák építésze- ifjúkori műve, mely a neológ Dohány utcai zsinagógával ellentétben a status quo ante irányzat híveinek zsinagógája volt. Ma a zsinagóga a MAZSIHISZ tulajdonában, különböző kulturális eseményeket, kiállításokat fogad be. Ennek köszönhető, hogy ezen a nem mindennapi helyszínen a Magyar Zsidó Múzeumnak lehetősége nyílik 2010 július 8-án 18 órakor, Bruno Bourel fotókiállításának bemutatására. A kiállításon a 45 darab fotó mellett Závada Péter által írt verses és prózai asszociációk teszik még színesebbé a tárlatot.

„Fekete és fehér rácshálók, margók, kontúrok aprózzák föl, szelik keresztbe-kasul a papírt. Az összeeszkábált időnek valamiféle faszerkezete, abroncsa, fölállványozása ez. Gyönge lécek, és vaskos mestergerendák, melyekre ránehezedik a megélés súlya, mint egy nagy, fekte, duzzogó madár: holló, sas vagy turul. Főnix semmiképpen sem. Fekete és fehér. Ilyen vagy hasonló színe lehet a zebrafestők szomorúságának is. Azt hiszem, mindannyian fényérzékenyek vagyunk. Ki így, ki úgy.” Závada Péter

„Évezredek óta a zsidó vallás gyakorlása egy hosszú sorozata függetlenségnek, asszimilációnak, elfogadásnak és visszautasításnak, szabadságnak vagy kötöttségnek. Ez a két utolsó fogalom erősen jellemzi Magyarország kortárs történelmét. Az ország megélte tragikus módon rég letelepedett zsidó közösségek majdnem teljes kiirtását később elnémítását – két folyamat, amit az előző század második felének totalitárius rendszerei vezettek be. A kilencvenes évek elején látjuk ezeknek a rendszereknek a ledőlését és végül minden vallás kifejezésének szabadságának visszatérését. Magyarországra érkezésem éppen erre az időre esett, nem zsidóként, nem magyarként, hanem egy új európai szellemben nevelkedett felnőttként. Ez a vonal tehát, amit megpróbálok követni- azt, hogy milyen újjászületése van a zsidó hagyományok gyakorlásának a diktatúra utáni Magyarországon.

Az imahelyek, ceremóniák, rituálék és ünnepek váltják egymást, ritmust adva ezzel a vallásos zsidó élet mindennapjainak. A képek egy részét Budapest különböző zsinagógáiban készítettem. A portrékon láthatunk holokauszt túlélőket is, akik a zsidó szeretetkorházban töltik életük utolsó szakaszát. Külföldi zsidó közösségek tagjai, akiknek budapesti gyökereik vannak, és akik őseiket kutatva érkeznek és sok esetben maradnak az országban.

A város zsidó negyedében készült fotókon keresztül igyekszem bemutatni az itteni zsidó életet, ami ma komolyan fenyegetve van.

Ez a munka egy állandó fejlődés, amiben egy vallási, spirituális és emberi újjászületésről kívánok tanúskodni, a fotográfia kifejezési eszközök segítségével, ami a kompozíció, grafizmus, fény, ami egy szóval összefoglalva az érzelem.” Bruno Bourel

A tárlat képeit a Fotooktatas.hu Kezdő Kortárs Művészfotó tanfolyam végzett hallgatói készítették.

Cím: H-1054 Budapest, Szabadság tér 7.

Nyitvatartási idő: Minden nap 6.00-22.00-ig

A kiállítás 2010. július 03-ig tekinthető meg a Galériában.

Imre Anikó és Imre Tamás fotográfusok vezetésével folytatja útját ez a nem mindennapi fotográfiai képzés. A mostani kiállítás művészi felvételeit a 2010 tavaszán sikeresen vizsgázott hallgatók készítették. Az alkotások elsősorban érzelmeket, absztrakt épület felvételeke, fényt és árnyékokat örökítenek meg. A művészi fényképek szemlélése közben elgondolkodhatunk a fotográfia, mint kifejező eszköz fontosságáról a mai rohanó globalizációs világunkba, és egyben felhívják a figyelmet az ember és a művészet szoros kapcsolatára. S ha a kiállított képek szemlélése közben önökben is elindít egy bizsergető érzést, mely csodálatot vagy mély érzelmeket teremt a fényrajzolás művészete iránt, elértük célunkat és akkor valóban fotóművészeknek érezhetjük magunkat.

A tárlat képeit a Fotooktatas.hu szabadiskola Kezdő természetfotó tanfolyamán végzett és vizsgázott hallgatói készítették.

Cím: Esztergomi Dobó Gimnázium, Esztergom Bánomi út. 08.

Nyitvatartási idő: Hétköznap 8.00-20.00-ig

A kiállítás 2010. június 28-ig tekinthető meg a Galériában.

http://kaszafoto.com