Fotográfusnők-Párizs
A 19. század második felétől a vidéki társadalom egyre nagyobb része költözött be és vállalt munkát a városokban. Ennek hatására megváltozott a korábbi, hagyományos családi modell. Az iskolázottak, így a munkavállalók száma is folyamatosan nőtt. A századfordulón a politikai és társadalmi küzdelmek során feminista felszólalások próbálták érvényre juttatni a nők egyenjogúságát. Ennek eredményeképpen kaphatták meg a nők a választójogot, valamint a foglalkoztatási lehetőségeik is kibővültek. Az első világháború alatt egyre több nő állt munkába , elsősorban a betegellátás és az ipari foglalkozások terén. A társadalmi kötelékek egyre inkább fellazultak és lehetőséget adtak a nők érvényesülési szándékainak. Bővült a foglalkoztatottsági területek száma, így művészi illetve iparos jellegű szakmák kitanulására főleg olyan leánygyermekek indultak, akik kereskedő, értelmiségi, tehát jó anyagi háttérrel rendelkező családok támogatását élvezhették. A népszerű festő, szobrász, iparművész pályák azonban kevesebb megélhetési alternatívát kínáltak, míg a fényképészet ebből a szempontból eredményesebbnek bizonyult, ezért sokan ezt a művészeti ágat választották. A 20. század elején a műtermi fotózás virágkorát élte. Bécsben, Berlinben, Münchenben illetve Párizsban működő műhelyek adtak helyet a tanulni vágyók előmenetelének. Magyarországon az 1910-es években még nem működött olyan tanintézmény, ahol fényképészetet tanulhattak volna az arra vágyók. Azon önmegvalósításra törekvők, akik a művészet fotográfiai pályáján kívántak érvényesülni, nagy számban utaztak a nyugati országokba. Így került a francia fővárosba Landau Erzsi (Ergy Landau ) és Kelenföldi Telkes Nóra (Nora Dumas) is. A kiállítás anyaga ennek a két világhírű, magyar fotográfusnő munkájának egy részét mutatja be. A két művésznő számos nyugat-európai város galériáiban szerepelt (Párizs, Brüsszel, München, Stuttgart), azonban Magyarországon csak a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fotótára őriz tőlük egy-egy alkotást. Pályájuk 1929-ben Párizsban kapcsolódott össze, amikor Nora Dumas Ergy Landau fotóműhelyéhez csatlakozott. A közös műteremben való alkotás csaknem egy évtizedig tartott. Mindkettőjük művészetének központi témája a különböző női szerepvállalásokhoz köthető. Híres modelljük, az ukrán származású Assia szinte állandó szereplője a műteremben készített aktfotóiknak. Különösen fényárnyék modellálásokkal igyekeznek érzékeltetni a test mozgékonyságát. Az akt és a nőiség témakört feldolgozó képeken túl, számos más fotográfiai műfajban is bizonyították tehetségüket: porté-, gyermek-, divat-, dokumentumfotó. A tárlaton legnagyobb számban dokumentarista műfajban készült nagyítások szerepelnek. Ergy Landau az 1957-ben kiadott Horoldamba című könyvének elkészítéséhez gyűjtött anyagot Kínában. Ezen útja során készült felvételek egy része láthatóak a kiállításunkon. Nora Dumas képei a franciaországi és svájci vidéki élet mindennapjait dokumentálják. Leghíresebb fotográfiái közül, Ylláról (Koffler Kamilláról) készült egész alakos portréja, valamint az 1928-ban készített első sikerét meghozó “Igásló” című munkája is megtekinthető.

Biksady Galéria
Cím : Budapest, 1055 Falk Miksa u. 24-26
E-mail : info@biksady.com
Telefon : 0036 1 784 11 11

forrás: http://biksady.com/exhibitions.php

A kiállítást a Novák és Novák Galériában Brém-Nagy Ferenc író nyitja meg.

A művész 1977-ben, Magyarországon született, azonban miután tanulmányait sikeresen befejezte, New Yorkba költözött. Amerikában számos sikert könyvelhetett el, a munkái keresetté váltak, azonban sohasem hanyagolta el a Kelet-európai közönséget. 2007-ben Londonban, a University of Westminsteren folytatta fotográfiai tanulmányait, majd több, komoly versenyen ért el újabb sikereket. 2009-ben visszatért hazánkba, ahol egy kis galériában tehetséges magyar és külföldi művészeknek nyújtott kiállítási lehetőséget. A Paris Photo versenyen 2011-ben a zsűri kiválasztottja címet nyerte el, és a Női Fotográfusok 35. évfordulós versenyén is kiemelt díjazásban részesült. A művész Németországban él és dolgozik, azonban továbbra is nagy figyelmet fordít a magyar közönségre.

A kiállításon hét fotográfiával találkozunk, amelyeket a művész több nagyváros vidámparkjában készített el. A képek központjába mindig önmagát állította, melyeken egy piros ballonkabát vált a legfontosabb attribútumává. Olyan modern önarcképek ezek, amelyeken az arcok homályosak, de az üzenet kristálytiszta, hiszen mindenkinek van egy saját, titkos emlék-raktára, ahol az ő egyszereplős filmjének legfontosabb vágóképeit tartja, és ha előveszi őket, akkor emlékezik…

Magyarország legfiatalabb főiskolai fotográfus képzése immáron két éve működik nagy sikerrel a BKF-en (a HVG idei felsőoktatási rangsora szerint a legjobb művészeti képzés az országban). A kiállításon a Fotográfia szak legelső évfolyamának, az idén másodéves hallgatók eddigi munkái láthatóak.

A legelső évfolyam 25 hallgatója 470 jelentkezőből került kiválasztásra. Az ő, másfél év alatt készült munkáik tekinthetők meg a Mai Manó Házban.

A feladatok nagyon különbözőek, mint ahogyan a hallgatók megoldásai is. Láthatunk a dokumentarista kurzuson “Magyarszabvány” feladatra készült otthonkás nagymamákat ábrázoló sorozatot, “szubkultúrák, közösségek” hívószóra kórházban kialakított mini otthonokat, vagy boncmesterről készült foglalkozásportrét, de megrendezett gyilkosság, parafrázis kép, és divatfotó is fellelhető a kiállított képek között. A technikai kivitelezés a fotogrammoktól az analóg fotográfiai technikákon keresztül a digitális képekig igen széles skálán mozog.

A kiállítás jól tükrözi a Fotográfia szak elképzelését, ahogy Gőbölyös Luca szakvezető fogalmaz:

„Ahhoz, hogy a hallgatók bátran alkalmazzák gondolataik megfogalmazására a fotográfia lehetőségeit, fontos, hogy megismerjék, hogy más alkotók a műfajon belül és annak határain hogyan használják ezt a vizuális nyelvet, milyen kísérleti módokon gondolkodnak, valamint, hogy megtanuljanak szabadon játszva bánni a technikával, létrehozván annak akár fotográfiailag felismerhetetlen megjelenéseit is. A hallgatóinknak nem pusztán képek (művek) létrehozása a feladata, hanem egy analitikus gondolkodás elsajátítása, reflektálás, rákérdezés a fotográfia mibenlétére, azzal a céllal, hogy felfedezzék, hogy az mivé képes válni, továbbá, hogy munkáikon keresztül tudják artikulálni gondolataikat, képesek legyenek kritikusan reflektálni azokra.”

Kiállítók:
Álovits Bálint, Bácskai Orsolya, Ben Jáfet, Bezeczky Csilla, Bödör Adrián Gábor, Csanádi Márton, Debreczeni Zita, Halász Jácint , Hary Géza, Havancsák Éva, Hirling Bálint, Horváth János, Jámbor Erzsébet, Juhász Orsolya, Mester László, Palkó Eszter, Rácmolnár Milán, Sárközi Péter, Schmidt Ágnes, Seprűs Pál Péter, Száraz Katalin, Tajti Róbert, Tanács Anikó, Tóth Orsolya

Megnyitó: 2012. január 5., 18.00 órakor a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfény műtermében. (1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.)

Megtekinthető: 2012. január 5-27. minden hétköznap: 14.00 – 19.00,
hétvégén: 11.00– 19.00

Link: http://felveteli.bkf.hu/163/az-elsok-a-fotografia-szak-bemutatkozo-kiallitasa.html

Halász Dániel sem tesz mást a Fogd a pénzt és fuss (sic! Woody Allen) című kiállításán, mint eredeti környezetüktől megfosztott fényképek, kiemelt szövegek és tárgyak társításával kívánja elgondolkodtatni a befogadót: mi is a közoktatás, a diploma, sőt végsősoron az állampolgári jog mértékegysége? Miként és hogyan határozhatóak meg és írhatóak le egy ország intézményeinek és szakembereinek tudományos, eszmei és intellektuális eredményei? Mindezeknek kizárólagosan gazdasági vetületei lennének?

A kiállításon változtatás nélkül megjelenített képek a Hamst3r.com weboldalról, a falon megjelenő szövegek a magyar közéletből, míg a felsorakoztatott egyéb tárgyak mindennapi életből származnak. Ez dekonstruktív-konstruktív mimézis visszafordít minket a művészeti térből a valóságba, a fizikai világunk hermeneutikus kérdéseinek elhagyhatatlan tényszerűségébe – s emellett az egyén mítoszába és az eredetiségbe vetett kételkedésünk olvasatának kötelezettségébe.

A művész-állampolgár itt megjelenő zsákmányszerző-eltulajdonító aktusa több kérdésre is referál, de leginkább a Magyarországon zajló, elidegenítő kommunikációra és konkrétabban arra a törvénytervezetre, miszerint a külföldre távozó diplomásainknak vissza kellene fizetniük taníttatásuk költségeit.

www.danielhalasz.com

Megtekinthető: 2012. január 18-ig.

Lumen Galéria
1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2.
Nyitvatartás: H-P: 8.30-19h, Sz: 10-17h, V: zárva
www.photolumen.hu

Ez a program az ÁTLÁTÁS – az FFS / Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója által szervezett kiállítássorozat része: www.atlatas.hu

A Kerengő Galériában a kerek évforduló alkalmából, a tízes szám jegyében egy olyan fotókiállítás látható, amelyen tíz fotós szemszögéből kaphatunk ízelítőt az elmúlt évtized sokszínűségéből. A tíz kiállító fotóművész – Csák Miklós, Dusa Gábor, Eifert János, Gordon Eszter, Kanyó Béla, Koncz Zsuzsa, Korniss Péter, Patrus Sándor, Siklós Péter, Várhegyi István – szinte a megnyitástól kezdve figyelemmel kísérte és fotózta a Nemzeti Táncszínház produkcióit.

A kiállítást 2011. december 6-án, 18 órakor Eifert János, fotóművész nyitja meg.

Megtekinthető: 2011 december 31-ig, hétköznapokon 11 és 13 óra között, hétvégén 13 és 18 óra között, illetve az előadások végéig.

Nemzeti Táncszínház, Kerengő Galéria
1014 Budapest, Színház u. 1-3.

fotó: Dusa Gábor (Shen Wei Dance Arts: Folding)

forrás: nemzetitancszinhaz.hu
www.tancszinhaz.hu

„Hulló vakolat, csupasz ablakok, beomlott tetőcserép sokat tudna mesélni boldogságainkról, félelmeinkről, reményeinkről, titkolt bűneinkről és elfojtott erényeinkről. Féktelen örömet érzek, amikor azt látom, hogy a növények visszafoglalják jogos területeiket. Makacsul belekapaszkodnak egy fal repedésébe, a repkény buján beborítja a falakat és az oltár helyén magasra nőnek a fák. Most már ők fogják a saját nyelvükre lefordítva elsuttogni a ház legendáját.”
Jung Zseni

Jung Zseni
1940. március 25-n született Ukrajnában T. Berezányban. Anyja magyar, apja oroszországi német volt. Apját az Urálban, Sztálin börtönében kivégezték. 1947-ben édesanyjával és testvéreivel Magyarországra jött. Budapesten végezte iskoláit, fényképész szakmát tanult. Mesterei közt tartja számon Angelot, Vadas Jolánt és Vassányi Bélát. 1957-1982 között a budapesti FÉNYSZÖV műtermeiben dolgozott portréfényképészként, utána szabadúszó művészfotográfus lett. 1984 óta a Fotóművészek Szövetségének tagja. Többnyire egyéni kiállításai voltak Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Svájcban, Lengyelországban, Litvániában, Olaszországban, Kanadában és az Egyesült Államokban. Számos díjban és elismerésben részesült.

Művészeti táborok és mesterkurzusok gyakorlati tanára évtizedek óta. Szakmai erősségei az akt, a portré, a csendélet, a gasztronómiai fotó és a tájfényképezés. Egyéni stílusára jellemző a lágyrajzú szépia, a kézzel színezett kollázs, és egyéb manuális technikákkal készült míves fényképek.

Négy önálló albuma: A nő égi mása (2003), Ölelés (2004), A négy évszak (2008), Hajad tengerén (2010) és egy társszerzős albuma Gyöngyfüzér az anyaságról (2002) jelent meg.

Megtekinthető: 2011. november 18-tól december 18-ig minden hétköznap 14-19 óra között, hétvégén 11-19 óra között.

Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház
George Eastman Terem
1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.
Telefon: +36 1 473-2666

forrás: www.maimano.hu
fotó: Jung Zseni – Hajad tengerén, 2009

Kurátor: Gellér Judit

Életünk útjait járva sokszor érünk olyan kereszteződési pontokhoz, ahol el kell döntenünk, hogy merre induljunk tovább. Ezekben a kereszteződésekben azonban nem állhatunk sokáig, az útvonalat gyorsan meg kell terveznünk mielőtt felvillan a zöld lámpa, és újra útnak indulunk. A kontemplálásra – arra, hogy elmerüljünk bensőnk legmélyebb rétegeinek feltárásában, problémáink, fájdalmaink átrágásában és döntéseink következményeinek mérlegelésében – kevés időnk marad.

Trembeczki Péter Újratervezés című munkájában saját belsőjének kibontásával, esendőségének tetten érésével, döntései következ-ményeinek feltáruló újabb és újabb aspektusaival foglalkozik. A döntő pillanatok, a döntő szavak és mondatok kitáruló őszintesége pedig hozzánk is intézi a kérdést: vajon képesek lennénk-e mi is szembenézni a döntéseinkkel, tudnánk-e nyíltan vállalni, megmutatni és egyben rámutatni legfájóbb pontjainkra?

A megmutatás/kimutatás vagy épp az elrejtés/eltitkolás mozzanatai, ahogy az élet zegzugos térképén lévő útvonalak közti eligazodás, egyaránt a részben saját magunk, részben a társadalom által konstruált határokon történő belül maradásról, illetve ezen határok átlépéséről való döntéseinken alapszanak. A döntéshozásaink és a sorozatos újratervezéseink folyamatait, a különböző megoldási lehetőségek keresését pedig – épp úgy, ahogy az alkotói munkát, az alkotó és a kurátor együttműködésének bonyolult mechanizmusát – a töredékekből, a részletekből történő egység kovácsolásának szándéka vezérli.

Megnyitó: 2011. november 24. 19 óra
Megnyitja: Mátray Péter

Faur Zsófi Galéria – Panel
1114 Budapest, Bartók Béla út 25.
www.galeriafaur.hu

A kiállítás megtekinthető: 2011. december 22-ig, hétfőtől péntekig 12-18 óra között, szombaton: 10-13 óra között.

ÁTLÁTÁS – A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának kiállítássorozata – 2011/2012.
link: www.atlatas.hu

fotó: Haarberg Orsolya, (Hverfjall, Iceland) – www.haarbergphoto.com

A rekordok rekordjait könyvelhették el a szervezők a GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa idei pályázatán. Noha immár sok éve hozzászokhattak ahhoz, hogy esztendőről esztendőre egyre több pályázó egyre több pályaművel jelentkezik, ezúttal a már-már megszokott „évi rendes” rekord többet érdemel egy mellékmondatnál. A 2011-es pályázatra 234 pályázó 5309 fotóval nevezett, ami mindkét szám tekintetében majd’ húsz százalékos növekedést jelent az előző évihez képest!

Mindezidáig arra sem volt még példa, hogy Az Év Természetfotósa pályázat mindkét fődíját hölgy nyerje el!

A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége immár tizenkilencedik alkalommal írta ki Magyarország – és egyben a régió – legjelentősebb természetfotós pályázatát. A továbbra is egyre növekvő érdeklődés mellett nagy sikerként könyvelhették el a beérkezett pályaművek, s egyúttal az egész megmérettetés színvonalának az emelkedését is.

A növekvő színvonallal együtt folyamatosan szigorodik a pályaművek értékelése is, ezért 2011-ben új kategóriával egészítették ki a pályázati kiírást. Az Állatok a saját környezetükben elnevezésű kategóriába olyan képeket várt a zsűri, amelyek tájképszerűen mutatják be az állatok élőhelyét, és egyúttal tükrözik az állatok és környezetük szétválaszthatatlan kapcsolatát.

Ugyancsak első alkalommal ad publicitást a „werkfotók” számára a GDF SUEZ – Az Év Természetfotósa pályázat. Habár ebben az új műfajban nem osztanak díjat, mégis érdekes lehetőség, hogy a pályázók bemutathatják, hogyan készültek a szebbnél szebb természetfotók.

A pályázatra 13 kategóriában lehetett nevezni: 1. Kezünkben a Föld, 2. A madarak viselkedése, 3. Az emlősök viselkedése, 4. Az állatok viselkedése, 5. Az állatok a saját környezetükben, 6. Az állatok szemtől szemben, 7. Növények és gombák, 8. Kompozíció, forma és kísérletezés, 9. Tájak, 10. Élet a vízfelszín alatt, 11. Napnyugtától napkeltéig, 12. A természet energiái, 13. Ifjúsági kategória (felső korhatár 18 év).

A kategóriákon túl pályázni lehetett a Dr. Tildy Zoltán-díjra, amelyet annak a 24 év alatti pályázónak ítél oda a zsűri, aki a legszínvonalasabb kollekciót küldte be a „Madarak viselkedése” kategóriában. Pályázni lehetett továbbá a leginkább humoros felvételre. Azok a kategóriadíjat nyert képek, amelyek a Pannon Ökorégióban készültek, további elismerő oklevelet és a különdíjhoz járó + 1 pontot kaptak; emellett a legszebb magyarországi tájkép is különdíjat kapott.

A megtisztelő Év Természetfotósa 2011 címet kiemelkedő kollekcióval Haarberg Orsolya nyerte, aki – a zsűri döntése alapján – egyben szerzője Az Év Természetfotója címet kiérdemlő fotónak is, amely az izlandi Hverfell krátert ábrázolja.

Az Év Ifjú Természetfotósa címet az idén Vadász Anna, 1994-ben született szegedi diák kapta, aki egyben az ifjúsági kategória győztese lett.

A legjobb búvárfotós elismerést az idén Selmeczi Dániel érdemelte ki, aki egy ponttal előzte meg Somodi Ferencet a legjobb vízalatti fotókollekciók versenyében.

Megtekinthető: 2011. november 30-ig.

Magyar Természettudományi Múzeum
1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.
www.mttm.hu

Megnyitó: 2011 november 10. 19 óra

Megtekinthető: 2011 december 15-ig.

ArtBázis
1085 Budapest, Horánszky u. 25.
artbazis.hu

A kiállításról bővebben:
Sokféleségük dacára az új ffs tagok fotóiban a legerősebb közös mozzanat, hogy a valóságot nemcsak olyannak mutatják, amilyennek akkor és ott látták, hanem amilyennek egyúttal elképzelték. A valóság igazi megismeréséhez így visznek bennünket még közelebb.

Ezekben a valóság-fikciókban teszik láthatóvá gondolataikat, kérdéseiket, kétségeiket. Megmutatják álmaikat, vágyaikat, választott modelljeiket, érdeklődésük tárgyait, ki-ki a maga témájában és módján.

A kiállított fotográfiák sora csak egy töredéke a beadott sorozatoknak. A teljes bemutatkozóanyagot pedig vetített formában mutatjuk be.

fotó: Darab Zsuzsa – Kampány
web: ffs.hu
ffs facebook csoport

Kertész vu par… / Kertész szemével…
- Kis előadások nagy beszélgetéssel André Kertész munkásságáról.

Program:

2011. november 9. 16 óra
Szalontai Ábel fotográfus – Fény és árnyék Kertész képein

2011. november 23. 16 óra
A Kertész-örökség: kerekasztal-beszélgetés a nyolcvanas évek egykori pályakezdőivel.
Korniss Péter fotográfus, Szilágyi Lenke fotográfus, Szarka Klára fotótörténész, Bánkuti András fotóművész, fotóriporter

2011. december 7. 16 óra
Telek Balázs, Balogh Rudolf-díjas fotográfus, képzőművész – Torzulások – Kertész lencséi

A szabadegyetemi beszélgetéseken egy az André Kertész kiállításra váltott belépőjegy felmutatásával lehet részt venni.

Magyar Nemzeti Múzeum
1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.
Telefon: 1/327-7700, 1/327-7773
Nyitva tartás: naponta 10-18 óra között, hétfőn szünnap.

www.mnm.hu
www.andrekertesz.hu